A júniusi bemutatkozó sajtótájékoztatót követően novemberben már az új finanszírozási rendszer kialakításáról tartott beszámolót a sportállamtitkárság, most pedig a Nemzeti Versenysportfejlesztési Program beindítását jelentették be.
Nem véletlen, hogy Schmidt Ádám államtitkár kezdésként úgy fogalmazott: „nagy nap ez a mai”. Hiszen több mint fél év megfeszített munka után – többek között a MOB-bal és a Magyar Paralimpiai Bizottsággal szorosan együttműködve – „korszakalkotó változást jelenthetek be, hiszen a korábbi, 16 kiemelt sportághoz képest az összes téli és nyári olimpiai sportágat, szám szerint 43-at támogat ez a bizonyos versenysportfejlesztési program”. További lényeges változás, hogy a keretösszeg is lényegesen emelkedik.
Míg 2022-ben 11,8 milliárdot állt rendelkezésre, addig ebben az esztendőben már 14,5 milliárd forint kerül kiosztásra.
Az államtitkár hozzátette: a korábbi, többcsatornás támogatási rendszer – Kiemelt Sportágfejlesztési Program, Sport 21, Héraklész Program – után kifejezetten törekedtek arra, hogy csökkentsék a bürokráciát, ez is az oka, egyfajta egységbe fogja, tömöríti a támogatást, és kizárólag a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) köti meg a szerződéseket, és folyósítja majd az összegeket.
Schmidt Ádám azt is elárulta: egyetlen szövetség sem kapott kevesebbet, mint tavaly, sőt akadnak olyan sportágak, amelyek jelentősebb anyagi forráshoz jutottak az előző évihez képest, mely kapcsán kizárólag a tradíciók és a várható eredményesség alapján döntöttek az összegek nagysága mellett. (A korábban kialakított finanszírozási rendszerről itt olvashatnak.) Szintén fontos megjegyezni: a támogatás az év elején, várhatóan még január folyamán, egy összegben kerül a sportági szakszövetségekhez folyamatos pénzügyi és szakmai ellenőrzés mellett, amelyet a korábbi kiváló atléta, dr. Baji Balázs irányít majd. „A szövetségeket már kiértesítettük a támogatások nagyságáról, de azt kizárólag ők döntik el, hogy ezt az összeget nyilvánosságra hozzák vagy sem…” – tette hozzá az államtitkár.
E támogatási rendszer alapja az úgynevezett indikátorprogram, amelyről már Schmidt Gábor államtitkár-helyettes számolt be. Kezdésként elmondta: e programnak (amelybe nem csak a köztestületeket, hanem a sportági szövetségeket is bevonták) nem a presszió, az elszámoltatás, hanem az együttműködés és a segítségnyújtás, a sportágak fejlesztése, még eredményesebbé tétele lesz az elsődleges célja – már csak azért is, hiszen 2023 már a kvalifikációs versenyek éve lesz.
„Ez a bizonyos indikátorrendszer már nem csak négy paramétert (létszám, a tagszervezetek száma, az olimpiai és az utánpótlás eredményessége), vizsgál, mint a korábbiakban, hiszen a közvetlen olimpiai felkészülés mellett szeretnénk megerősíteni a sportágak tehetségmenedzselési rendszerét. Hiszen jó utánpótlás-nevelés csak jó rendszerben, megfelelő tehetségmenedzselési programmal lehetséges, és mindehhez megfelelő képzettségű szakemberekre, valamint megfelelő színvonalú létesítményekre van szükség" – tette hozzá sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár.
A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Gyulay Zsolt kijelentette: „az elmúlt tíz év tapasztalatát figyelembe véve úgy gondolom, hogy ez a rendszer jó. Kedvező, hogy ezt a támogatási rendszert úgymond összegyúrták, hiszen korábban sok vád érte a magyar sportot, hogy milyen sok pénz áramlik be, ugyanakkor az ellenőrzés, az eredmények számonkérése kevésbé történt meg. Hozzátenném: ha az elmúlt években ez a rengeteg pénz nem áramlott volna a magyar sportba, már sehol nem lennénk! Hiszen ez a nemzetközi tendencia is: a sportra, mint stratégiai ágazatra mindenhol rendkívül sokat áldoznak!"
A MOB elnöke elmondta: amikor az új sporttámogatási rendszer létrejött, három területen kezdett együtt dolgozni az állami sportirányítás és az ötkarikás mozgalom: a sportágak támogatása az olimpiai felkészülés jegyében, sportágfejlesztési programok és az utánpótlás-fejlesztés támogatása. „A szövetségekkel már a 2024-es olimpiára fókuszálva folytattuk az együttműködést, hiszen
a legfontosabb: e rendkívül kiélezett helyzetben hány kvótát tudunk szerezni Párizsra?
Konzultálva a szövetségekkel azért is szeretnénk megköszönni az új támogatási rendszert, mert ebben a nehéz gazdasági helyzetben is nyugodtan tudunk készülni a kvalifikációs versenyekre és az ötkarikás játékokra".
A Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, Szabó László szerint az új támogatási rendszerben az MPB számára az egyik legfontosabb, hogy a sportágak működésében és eredményessége kapcsán még jobban megnőjön a figyelem a fogyatékos sport (a ráfordított keretösszeg, a sportolók és edzők száma valamint a sikeresség tekintetében) iránt is. „Úgy látom, a fogyatékos sport e támogatási rendszer kapcsán is erős pozíciókkal rendelkezik, és ezért is köszönet az állami sportirányításnak” – tette hozzá a sportvezető.
Nyitókép A vízilabdázók továbbra is az első kategóriába tartoznak - Novák Katalin köztársasági elnök is büszke a vb-ezüstérmes lányokra Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Olimpia, labdarúgó Európa-bajnokság és persze, Szoboszlai Dominik minden mennyiségben – volt miből válogatni az óesztendő legnépszerűbb Mandiner-sporthírei között!
A fókuszban természetesen a párizsi olimpia győztesei állnak.
A birkózólegenda 77 évesen sem lassít: gyerekeket oktat, élménybeszámolókat tart. Mint meséli, súlyos autóbalesete is a jellemét formálta, ahogyan az apósával, Sinkovits Imrével folytatott, vasárnapi ebéd utáni beszélgetések is. Az életéről szóló könyv címe is sokatmondó: „Átmegyünk a falon”...
Interjú a magyar sport első emberével, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárával a források újragondolt elosztásáról, szemléletformálásról, elmaradt párizsi érmekről, és arról, miért fontos befektetni a sportba Magyarországon.
Már a nem mindennapi gyermekkor különleges jövőt ígért, amely bekövetkezett: klasszis öttusázónk 23 évesen teljesítette élete álmát, és egy csapásra nemzetközi ismertségre tett szert. Gulyás Michelle többek között azt is elárulta, hogy főhadnagyként és egykori szertornászként miként küzd majd meg az ORC-vel.
„Csodálatos munkát végeztek a magyarok” – fogalmazott a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
